A Pocaklakóról - avagy a hasam megállíthatatlanul növekszik;)

Kezdeném azzal, hogy fogalmam sincs olvassa-e valaki még egyáltalán ezt a blogot.....
De igazándiból ezek a bejegyzéseket föleg magamnak irom, olyan memoárként, hogy késöbb esetleg vissza tudjam majd olvasni, mik is történtek velem.....milyen gondolatok is forogtak a fejemben;)

Azért örülnék neki, hogyha kommentelnének azok akik elolvassák, amit írok.....csak hogy tudjam van olvasóközösségem:D
Tudom régen írtam, de valahogy soha nem tudom rászánni magam ezekre a hosszú bejegyzésekre.....

Szóval most kezdeném a tényleges bejegyzést, ami pocakom  növekedéséröl, pocaklakó fejlödéséröl kellene, hogy szóljon....

Ami az utolsó bejegyzésem óta történt....

A vérzés végül egyszer csak abba maradt, máig nem tudhatjuk mi is okozta pontosan, de úgy néz ki semmi különösebb oka, vagy szövödménye sincs, szóval a doki szerint nem kell aggódni....
az egyedüli következménye ennek a kicsit ijjesztö idöszaknak az, hogy továbbra is nagyon óvatos vagyok, ill. a párom még jobban óv (pedig néha már az agyamra megy vele)
talán kicsit túl sokat is pihenek/fekszem az ágyban nap közben, mert ugye nincs jobb dolgom;)
dolgoznom nem kell, a háztartás nem vesz túl sok idöt igénybe, szóval én nagyon sokat pihenek....ami nem biztos, hogy túl elönyös.....félek, hogy emiatt túl sok lesz a felesleg, nagyon eltunyulok.....már most is észreveszem, hogy például, ha hosszabb sétát teszek, akkor a hasamra nagy mértékben hat a gravitáció, kényelmetlenül húzódik, de rá is jöttem ennek az okára.....a hétköznapokban nagyon kevésszer állok vagy járkálok huzamosabb ideig, így nincs megedzödve a hasam a Föld vonzása ellen;)

apropó súlygyarapodás.....nálam ez egy mummus-téma:D
ugyebár már a terhességem elött sem sikerült fogynom, így a tervem miszerint eleve csökkent testsúllyal indulok neki a várandósságnak, na az nem jött be=/ igaz sokaktól hallottam biztató szavakat, hogy amúgysem mentem volna vele sokra, ha közvetlen a terhesség elött fogyiztam volna, mert legtöbbször ilyenkor sokkal hamarabb és több kiló mászik fel a kismamára, szóval a keményen leadott kilók nem jelentettek volna hatalmas elönyt.....
szóval rátérve a lényegre.....az elején még egészen büszke voltam magamra....nem szedtem magamra olyan hatalmas többletet, pedig nem volt hányingerem sem, szóval nem azért nem híztam, mert nem tudtam enni;)
persze ez olyan szubjektív dolog.....biztos van olyan aki azt mondja, hogy 5 kiló a 20. hétig sok.....én úgy voltam vele, hogy ha az egész terhesség alatt "csak" 12-13 kiló jön fel rám, akkor nagyon büszke leszek magamra.....márpedig ez a félidöben még reálisnak tünt......csakhogy azóta megint eltelt pár hét, közben volt egy december, sok sok fincsi karácsonyi kajával meg bünös édességekkel és hát most a 27. héten, február elején már 8-9 kiló plusznál tartok, ami számomra annyit jelent, hogy egyre kisebb az esélye, hogy 12-13 kiló össztömegnövekedéssel megúszom, hiszen még vagy 3 teljes hónap hátra van és ugyebár ismert tény, hogy a terhesség utolsó harmadában jön a legtöbb plusz súly=/
bakker.....kíváncsi leszek mi lesz a végeredmény.....igaz most legalább már van látványos változás....most már el tudom képzelni hova hízok, mert a pocakom egyre nagyobb méreteket ölt, hihetetlen gyorsasággal nö a testem középtájékon....szerencsére eddig még nem látok nagy változást a far-comb tájékán, vagy csak nem tünik fel az arányok miatt;)

az utóbbi idöben a mellem is hatalmasat nött, bele sem merek képzelni mekkora lesz ha megindul a tejem (amiben nagyon reménykedek.....mostanában ez a szoptatásos téma nagyon el kezdett foglalkoztatni, kezdek aggódni, hogy vmi gond lesz.....olyan sok rémtörténetet hallottam/olvasta, hogy nem sikerült szoptatni a kismamának, és hogy micsoda szenvedés, meg minden......hát nagyon remélem, hogy Természet Anyánk jó lapokat osztott nekem, és nem lesz probléma a szoptatás terén;)

különösebb panaszaim nincsenek, a híres derékfájások még nem jelentkeztek, csak akkor van egy kicsi gebasz, ha sokat hajolgatok, de az a terhességem elött is megvolt......én a kis gerincsérvemre fogom, ami olyan tüneteket produkál, mint amikor egy ideg becsípödik....szóval ilyesfajta problémákkal küzdök néha, de ezért csak magamat okolhatom=P
vizesedéssel eddig nem volt nagyobb gondom.....az ünnepek alatt mondjuk volt 1-2 nap, amikor nagy családi ebéddel készültem.....hogy sokat álltam, futkorásztam....na és akkor beütött a krach, megdagadtak a lábaim....és akkor megijjedtem, gondoltam magamban, na most kezdödik.....ezután elefánt lábakkal járhatok fel s alá.....ugye történt már velem ilyen, amikor 24 órás buszozás után bedagadtak a lábaim, akkor keresztet vetettem magamra, gondoltam vizesedésre hajlamos alkat vagyok és kész.....de végül eddig még sikerült megúsznom.....Karácsony után sokat pihengettem, azóta se voltam egész nap talpon....és szerencsére azóta se volt precedens dagadt lábakra:D
de persze nem szeretném elkiabálni már most, mert még a hátralévö idöben bármi elöfordulhat=/

ugyan így vagyok a striákkal is.....eddig még megúsztam....csak egy már eddig is meglévö csíkocska a hasam közepén nagyobbodott meg széltében-hosszában (bikini vonaltól a köldököm irányába)....újak még nem jelentkeztek, merem remélni hogy a szorgalmas olajozásnak köszönhetöen....de megnyugtattak kedves kismama társaim, hogy valakinek csak az utolsó két hónapban jelentek meg, de akkor egyiküknek kegyetlenül, pedig ö is kenegette magát....persze logikus, hiszen akkor nö igazán a pocak, akkor éri el a határait a bör nyúlánksága......lelkiekben mindenesetre fel vagyok készülve a legrosszabbra, hiszen a pubertást sem úsztam meg csúnya striák nélkül, az "úszóhólyagom" már tele van csíkocskákkal, márpedig ez azt jelenti, hogy genetikailag hajlamos vagyok rá....szóval kicsi az esélye, hogy most meg fogom úszni....mindenesetre a remény hal meg utoljára, szóval én kenegetem magam továbbra is rendületlenül:D
abban bízok, hogyha lesznek is terhességi csíkjaim, azok is elhalványulnak, mint a többi és akkor már nem olyan csúnyák....persze rontják az összképet, de emiatt nem aggódok, hiszen soha sem volt bomba bikini alakom=P

Ami a pocaklakót illeti, köszöni szépen jól van;)
szépen lassan növekszik ( a 17. héten 195g-ra saccolta a doki bácsi a súlyát....20. héten 23 cm és 375g volt a bébi és a 24. hét közepén meg már 707g volt a mi kicsi fiúcskánk;)
tényleg ezt még az elözö bejegyzésben talán nem is említettem....szóval a mi kis babánk már a terhesség egészen korai szakaszában megmutatta magát, nem titkolózott, így már a 13. heti ultrahangon, amikor a férjem is jelen volt a doki bácsi egyszerüen és nagyszerüen bejelentette, hogy tessék nézni a fütyköst a lába közt....én hirtelen egy kicsit elkeseredtem...mindig is lányt szerettem volna, még viccelödtem is, hogy a remény hal meg utoljára, szóval én azért még megvárnám a következö vizsgálatot is, és csak akkor fogom elhinni hogy fiúcskát várunk, ha a tényt megerösíti a következö alkalommal is....hát megtörtént....úgyhogy azóta már én is nagy izgalommal várom a mi kis trónörökösünk érkezését;)
már a neveken is gondolkoztunk.....eddig három befutó páros van: Milán Marcell, Bence Bálint és Levente Lóránt.....tudom kicsit furcsa hogy ilyen alliteráló neveket választottunk, de mivel a Horváth-hoz illö, vagyis H-betüs normális nevet nem találtunk így gondoltam legalább a két keresztnév legyen egymáshoz illö:)

Update:
ezt a bejegyzést már rég elkezdtem írni, most végre talán sikerül be is fejeznem=P

szóval azóta névválasztás terén is változtak a dolgok, már nem ragaszkodom annyira a megegyezö kezdöbetükhöz, most már szinte tuti, hogy Bence Marcell lesz a kis trónörökös neve;)
Bence a párom kedvence, az ö választása, a Marcell az enyém....elöször Bence Levente volt esélyes, de ott túlzásnak tünt az a sok e betü, még a végén emiatt csúfolnák szegény gyereket.
a Bencével kapcsolatban csak egy kitételem volt, nem fogja senki Bencusnak vagy Bencuskának becézni....szerintem legegyszerübb a Beni, mint rövidítés

azóta voltunk megint dokibácsinál.....28+4, megint nagy vizsgálat volt, a doki mindent alaposan átnézett, a pocaklakó tökéletesen jól érzi magát anya pocakjában, minden szükségessel el van látva, szépen fejlödik, akkor épp 1232g és 35 cm-re saccolták súlyát és testének hosszát.
az ultrahang vizsgálatot már épp befejezte volna a nögyógyászom, amikor megkértem, hogy ugyanmár kukkantsunk be megint a bébi lába közé;)
tudom tök hülye vagyok, de mikor kiegészítöket vettünk a babaszobába, párom feldobta a témát, hogy ugye 100%, hogy kisfiúnk lesz, mert kicsit gáz lenne, ha már minden ruhát meg dekót kék/zöldben vennénk meg és a végén kiderülne, hogy mégis kislányunk születik:D
a dokibácsi kicsit megsértödve azon, hogy nem bízunk benne, odairányította az ultrahang fejet a bordáim közé, ahol a baba feneke található (már most fejjel lefelé helyezkedik el, ami lehet hogy már így is marad a terhesség végéig) és hát "kéremszépen" tisztán kivehetöen ott fityeg kis trónörökösünk "férfiassága" teljes egészében, tisztán kivehetöen a két kis bogyó meg a bot ;)
most már megnyugodva vásárolgathatom továbbra is a kisfiús cuccokat:D

jelentem a pocakom egyre nagyobb, a mozgás egyre nehezebb, habár csak idöszakosan érzem magam korlátolva mozgásszabadságomban, még vannak pillanatok amikor elfelejtkezem róla, hogy növekvö pocakom hátráltatna valamiben is, de aztán jönnek azok a pillanatok, amikor kisfiúnk igen is emlékeztet rá, hogy ö ott van és helyet követel magának.....pl. a minap fordult elöször elö, hogy ki kellett húznom magamat ülés közben (amúgy elég görnyedten szoktam ülni) mert a baba popója, vagy épp lábai - magam sem tudom mi van ennyire fent és mi olyan kemény - a bordáim vonalában voltak és ahogy egy kicsit púposabban ültem rögtön kellemetlen volt;)
mindig is úgy képzeltem, hogy amikor a baba majd már akkora lesz, hogy a hasam felsö részét is igénybe veszi a növekedéshez, akkor majd a lenti részen kicsit csökken a nyomás és nem lesz ez a folyamatos pisilési inger.....hát felejtös, ez nekem szerintem már el sem fog múlni....sokan azzal vígasztalnak, hogy ennél csak rosszabb lehet, mert ugye amikor majd már akkora lesz Pocaklakó, hogy a teljes hasüregem kitölti, akkor meg már folyamatosan nyomni fogja a húgyhólyagom, szóval a pisilési inger méginkább állandósulni fog:D

még szerencse, hogy amikor ülök (nem állok vagy sétálok) még egészen sokáig bírom pisilés nélkül.....
legutóbb mikor hazautaztunk Mo-ra akkor is egészen jól bírtam az autókázást, csak 2-szer pisiltem az 5-6 óra alatt.
A minap a mozit is végig tudtam ülni, még csak kellemetlen sem volt;)
amúgy ezt a filmet (Vaterfreuden a címe, vagyis "apai örömök") mindenkinek csak ajánlani tudnám.....csak ugye egy a baj, hogy német film és nem tudom Németo.-on kívül hol lehetne megnézni még....az apaságról szól, és páromnak is tetszett, voltak benne nagyon vicces részek....

Legközelebb márc. 13-án megyek dokihoz....gondoltuk, ha a dokibácsi megint mindent rendben talál, akkor azon a hétvégén megint hazaugrunk Mo-ra, megmutatjuk az egyre növekvö pocakot az izgatott rokonságnak, szeretnék még barátnöimmel is talizni, ameddig még van rá lehetöség......kíváncsi vagyok mit fognak szólni....még hivatalosan nem tudnak róla, hogy terhes vagyok, csak azok akikkel idöközben találkoztam;) mindenkinek személyesen szerettem volna megmondani....és hát ez a találka a volt osztálytársaimmal már régóta húzódik:D
Meg tervbe van még véve egy babavárós fotózás is, remélem szép idö lesz és össze tudjuk hozni;)
Ha sikerül szép képeket csináltatni a pocakról (meg magunkról;) akkor majd ide is teszek fel párat......