Kajákkal teli hétvége

Elöször is egy kicsit beavatnálak titeket, kedves Olvasóim (ha egyátlalán van ilyen), a mi kis cigányéletünk, mikéntjébe....
Lassan több mint 2 éve élek kint párommal Németo.-ban (Niederbayernban), míg ö keményen dolgozik, én maradok a háziasszonykodásnál....
Általában 2 hetente hazautazunk Mo.-ra és a hosszú hétvégét otthon töltjük...eddig a szülöknél táboroztunk, hol itt, hol ott...volt olyan idöszak, hogy inkább nálunk laktunk, majd mikor nekiálltunk a házfelújításnak anyósoméknál vertünk tábort, mert az volt közelebb, volt mikor 3 laki életet éltünk mert azt a 2,5nap alatt amíg otthon voltunk Mo. egyszer egyik szülöi házban másik nap másik szülöi házban aludtunk, az utazótáskákból éltünk, mert persze a ruha amit épp fel akartunk venni mindig valahol máshol volt, így 2-3 váltás ruhát mindig vinnünk kellett mindenhova.....
Szerencsére ez a helyzet megváltozott, ugyanis most, hogy elkészült a házikónk már oda megyünk haza, a szülök meg jó esetben egy ebéd keretein belül látnak minket.
Szóval most 2 laki életröl beszélünk, vagyis csak beszélhetnénk, ha az elmúlt hónapban páromék nem Münchenben dolgoztak volna, ugyanis így nekik 3. lakhelyül szolgál(t) a panzió amiben hétközben laktak.
Én itthon maradtam, vagyis kijöttem velük németbe, de a kis bajor erdö szélén lévö lakásunkban gubbasztok és várom, hogy férjecském hétvégén hazatérjen a munkából.
No innen jön a bejegyzésem címe is....
A helyzet ugyanis az, hogy míg ök a hétköznapokon dolgoznak, én pedig egyedül vagyok itthon, én nem sok mindent eszek, egyrész el is felejtkezem róla, meg nincs is nagyon kedvem fözni magamnak....múltkor például már ráfanyalodtam a Knorr Bögrés levesekre....mondván 1 személynek pont tökéletes, gondolhatjátok milyen patetikus látványt nyújthattam, miközben a forró levesemet kanalaztam a bögrémböl miközben az ágyban fekve, plédbe bugyolálva bömböltem a kedvenc sorozataimon (jólvan, na a Grey's klinika egyik másik része nagyon szomorú volt)

No de fordul a kocka mikor kedves páromék a munkából megfáradtan hazatérnek hétvégére, ilyenkor már meleg vacsival várom öket, és egész hétvégén a tüzhely mellett raboskodom, hogy finomabbnál finomabb kajákkal halmozhassam el öket (párom és nagybátyja ill. unokatesója...ugyanis rájuk is én fözök), de a hétvége "csúcspontja" mégis vasárnap, amikor aztán tényleg egész nap a konyában robotolok, hogy legyen mit elpakolnom nekik következö hétre....(hamár egyszer szegények "otthonuktól" távol kiküldetésben dolgoznak, legalább a megszokott, hazai ízek ne hiányozzanak nekik, meg különben is a férfiak, akik fizikai munkát végeznek, igenis normális kaját kell, hogy egyenek, mert üres hassal nem lehet dolgozni, mü meg hideg kaján meg nem kell élni, amikor van lehetöség arra, hogy vigyenek normális kaját is)
így adódott a szitu, hogy vasárnap ebédre csináltam gulyás levest ill. sajtos pogit....



miközben ezek készültek már elö tudtam készíteni a többi husit is, majd délután csináltam mézes-mustáros "Dijoni" husit + tarhonyát,


szalonnás-gombás szaftos apróhusit és hozzá penne tésztát,  

füszeres csirtejszínes-sajtos (felsö)combokat meg füszeres (alsó)combokat,

ezekhez rizst, meg még pár szelet rántott ill. bundás husit is sütöttem ki hozzá füszeres burgonyagerezdek lettek
ezekböl raktam a fiúknak elvitelre;)


de volt még túrós-ribizlis mini torta,

ill. a maradék túróhoz sütöttem ki pár palacsintát is

pénteken amúgy lasagne-val vártam öket, szombaton pedig ragulevest csináltam csibeszárnyból meg rakott krumplit az otthonról hozott fincsi házikolbászból....

amikor vasárnap már nem tudtam hova tenni a sok kaját (mert ugye még szombatról is volt maradék a hütöben), akkor belegondoltam, hogy én nem vagyok normális, ennyi mindent csinálni.....
valaki egy hónap alatt nem föz ennyi(félé)t
bevallom öszintén nem is így képzelném el a vasárnapi napomat, amikor végre együtt lehetnék párommal,
de arra ott volt a szombat, vasárnap legalább ö is ki tudott kicsit kapcsolni (focit, gokartokat meg más szereléssel kapcsolatos ketyeréket és telefonokat nézegetett a neten, aminek az lett a vége, hogy ö is vett egy új telefont-NOKIA N97 mini, nagyon cuki olyan tök furin lehet feltolni, ja és érintö képernyös...ettöl félek a legjobban, mert majd amikor megyünk haza és belevágom ezt a cuki kis telót a többivel együtt a sugár tatyóba - a párom csak így hívja, mert ebben a kis kézitáskában van mindkét német és mindkét magyar telónk és szerinte már tuti sugárzik - attól félek valami baja lesz, habár már megrendeltük hozzá a tokot is, pont ezért....)

 Bocsi, hogy így a bejegyzés végére elkalandoztam a gasztro-témakörtöl....

2011 vége 2012 eleje, avagy az ünnepek és ami azután következik....

Elég sok mindent tudnék írni 2011 decemberéröl, elég mozgalmas volt, de a lényeg, hogy családunk körében ünnepelhettünk, a házikónk is kész már, majdnem 3 hetet laktunk benne folyamatában, szóval minden szupi és mi meg nagyon happy-k vagyunk.
De azért csak leírom kicsit részletesebben is, hogyan is teltek az ünnepek.....
Karácsony elött már majdnem egy héttel otthon voltunk, nem gondoltuk, hogy olyan hamar haza mehetünk, de páromnak így jött ki a munkahelyén, jobb is volt ez így, így legalább sikerült az egész lakást puccbavágni, és így a vendégeket is méltóképpán várhattuk.

Dec. 25. párom családját vendégeltük meg, gyerekekkel együtt voltunk vagy 12-en, a nappaliban el is pakoltunk kicsit, hogy több hely maradjon a gyerekeknek futkorászni....a nagy étkezöasztal fel is lett avatva, és bebizonyosodott, hogy igenis kell egy 2 m-re kihúzható monstrum, ha ennyi embert le akarsz ültetni, mi így is a bárpultnál ettünk, de nem bántuk, ez az egyik kedvenc helyünk férjecskémmel.

Pár kép az említett étkezö-nappaliról ill. a bárpultról.....

Az asztal kihúzott állapotban, az ünnepi terítövel,
majd összecsukott állapotban az asztali futóval,
és az anyósomtól kapott ezüst gömbbel

 A megterített asztalról sajna nem készült kép, pedig érdemes lett volna lefényképezni, mert szerintem tök jól mutatott az új étkészletem, meg a terítövel harmonizáló pink szalvéta....a legérdekesebb meg az lett volna, ha megörökítjük a kajával roskadásig megrakott asztalt, azt látni kellett volna, anyós marhapörköltjét már fel sem tudtam tálalni az asztalra.
Az ünnepi menü:
Húsleves húsgombóccal
Sajtos pulykarakottas, Móvári szelet, Rántott hús, Sajt golyócskák
Rizi-bizi, Hasáb burgonya, Füszeres krumpli és a Krumplipüré, ami a hütöben maradt, fel sem lett tálalva
Tiramisu és egyéb nem általam készített sütik (arra már nem volt idöm, hogy süssek is;)

 A konyha ezen felét veszi a férjem birtokba....itt található a hütö, mikró és a lényeg az alsó csömis fiók, ami kifogyhatatlan az édességekböl=P
a bárpult pedig tökéletes, pont a tévével szemben ülünk és tökéletesen elférünk, azt beszéltük, hogy még egy gyerek etetöszék is böven elfér majd köztünk:D
A konyha másik része a tüzhellyel, sütövel, mosogatóval az én birodalmam.

Az üveges szekrény amúgy a színesebbnél színesebb Tupperware-s edényeimmel van tele, karácsonyra megint kaptam egy csomót anyuéktól, ki tudja mikor fogom tudni az összeset kipróbálni, használatba venni....úgy döntöttem öket nem költöztetem, ök otthon maradnak, és majd csak akkor lesznek használva, ha otthon leszünk.

26-án haza mentünk az én családomhoz, akkor adtuk oda anyuéknak a közösen vett belépöjegyeket a 100 tagú cigányzenekar koncentjére (apum nagy magyar népzene - cigányzene fan)
a jegyek megszerzése sem volt bökkenö mentes, de az utolsó pillanatban sikerült kifizetni végül, de a koncert napján is elég nagy felfordulás volt a szülöi ház táján, délben nyakunkra döglött egy kandisznó, amit rekord gyorsasággal szétkapott a 3 fiú (apu, bátyám és férjem) majd 3 órára pedig már Györben voltunk, mi vittük végül be anyuékat - ha maguk mentek volna, és parkoló helyet kellett volna keresniük a belvárosban tuti lekésik a koncert elejét, de sebaj mi meg addig beültünk a Mission Impossibelre.....minden jó, ha jó a vége, nem igaz....márpedig anyuék nagyon jól érezték magukat, annyira tetszett, anyu annyira élvezte, hogy kicsípheti magát, és ilyen puccos helyre mehetnek, fiatal korába imádott színházba járni, meg ilyesmi, szóval örültem neki, hogy jól sült el a meglepi karácsonyi ajándék

A két ünnep között végül az én családomat is vendégül láttuk, jöttek nagymamámék, anyuék meg nagybátyámék még 3-an, szóval megint 9-en voltunk, tesóm lett volna a 10., de neki dolgozni kellett sajna....
eredetileg már a szülinapomra meg akartam hívni a fent említett bagázst, de nem jött össze, mert 2 héttel korábban még a konyhám se volt kész, a vadiúj sütö 2 nappal karácsony elött let beépítve, szóval a nagy sütés-fözés elött még ki kellett égetnem a sütöt is, hogy az az oltári müanyag szag kimenjen belöle=/
a menüben volt némi hasonlóság, mivel a Móvári szeletet (natúrszelet, sonka, gomba, sajt) a nagy sikerre való tekintettel újra el kellett készítenem, az uram kívánsága volt, de jó ötlet is egyben mert mindenkinek tetszett.....viszont a húsleves helyett fincsi gyümilevest csináltam meggyböl és almából pudingosan.....

az ezüst-lila színekben pompázó karácsonyfánk,
itt már épp leszedés elött,
kicsit megsárgulva;)

a húslevestöl már herótom volt, a maradékot még 2 napig ettük, valahogy nem volt kedvem szünet nélkül újra 3 napig husilevest ennem, szóval önzö módon egy ilyen könnyed levest választottam, de nem volt gáz, mert a vendégeinknek is tetszett az üde változatosság, a Móvári szeleten kívül csináltam még lasagne-t is, azt is sokan megkóstolták, föleg nagymamáméknak tetszett, ök talán még soha nem ettek ilyet.....anyu is hozott töltött káposztát meg lecsós csibecombot, csakhogy nekem ne kelljen annyi mindent föznöm....pedig mondtam, hogy nem kellett volna, a leves ígyis-úgyis már elözö este megcsináltam, hogy kihülhessen, szóval még simán bele fért volna 1 v. 2 húsi elkészítése.....végül az ö ételeibe bele se nagyon piszkáltak, szóval vettem ki belöle magunknak, így másnap nem kellett aggódnom a fözésen, meg a maradékok talán még 1 napig is kitartottak, felmentve ezzel a konyhai robot alól.




Ezzel a nagy vendégeskedéseknek vége is szakadt, már csak párom haverjai jöttek át még szilveszter elött, egyik este egy póker partira, aminek nagy sikere volt...
a fiúk jól érezték magukat, sütöttem nekik kolbit, meg volt "tatárbifsztek" pitítóssal is, ezután pedig az elmaradhatatlan rágcsálni valók, ill. a könnyed sütikék - ezekröl majd a sütis élménybeszámolómban
a kajának és sütinek köszönhetöen a fiúk nem rúgtak be olyan hamar, sokáig bírták, így elég sok pia el is fogyott: 2 üver Souther Comfort, majdnem 2 üveg Jägermeister, meg talán még egy Unicum Next is megbontásra került.....bezzeg az egy tálca sör, amit haza nyühültem érintetlen maradt=/

Ezúton köszönöm kedves páromnak, hogy volt olyan kedves és kimaradt a nagy bevásárlásokból, egyrészt tényleg örültem neki, legalább nyugisan végig tudtam járni a nagy super/hipermarketeket, anélkül, hogy a nyavajgását kellett volna hallgatnom, másrészt viszont örültem volna neki, ha ott lett volna és legalább a pakolásban segített volna.....

akkor talán az a -2 köröm is megmaradt volna, és nem égtelenkedtem volna, beszakadt, letört körmökkel az ünnepek alatt, ugye miért is ne 2 ünnep között pont be volt csukva a körmös boltom, de sebaj azóta a 2 kezemen van összesen 5 ép körmöm, azok is megkurtítva, hogy ne legyen olyan feltünö a különbség, és most már így is marad, most úgyse látja már senki, meg mivel olyan szerencsétlenül szakadt le kettö is, azért azokra nem is tudok tenni semmi, mert nagyon elvékonyodott rajtuk a köröm, meg kell várjam, hogy újra egészséges köröm nöljön rajtuk.

A szilveszterünk elég furira sikeredett, kezdettben szuper volt, egy baráti házibuliba voltunk hivatalosak, onnan korán leléptünk, hogy a haveritársaság másik felével köszönthessük a 2012-es évet, végül fél 2 körül egy bárba indultunk, ahol "hering-party" volt, én mondtam páromnak, hogy én inkább hazamennék, egy ilyen tömegben képtelenség jólérezni magad, ö még maradt volna, de azt mondta kikísér, mert olyan balhé forma van alakulóban a kijárat környékén, végül mire az ajtóhoz értünk kiderült, hogy a balhé már megtörtént, a lépcsök aljánál egy vértócsában úszó pasas feküdt, elöször bepánikoltunk mindketten, nem lett volna szívem átlépni szegény ürgén, és mivel szinte teljesen józanok voltunk mindketten, és meg tudtuk ítélni a helyzet komolyságát, rögtön szóltunk a bár tulajának, hogy hívjon mentöt, mert az az ember itt hal meg a bejáratban....mi tenni nem tudtunk ezen kívül semmit, ennyivel tudtunk csak segíteni, de elég rendesen besokkoltunk, így már páromnak sem volt kedve tovább bulizni, a hangulata eléggé lelombozódott, meg különben is elég morbid lett volna, ha mi is visszamentünk volna, mintha mi sem történt volna és bulizunk tovább, mint egyes hótrészeg egyedek, komolyan mondom, nem tudom mi játszódhat le az olyan ember fejében, aki el tud nézni egy ilyen szerencsétlenül jár embertársa mellett, gondolom a tömeg nagy része úgy be lehetett baszva (már bocsánat a kifejezésért), hogy nem is fogta fel, hogy a szerencsétlenül jár pára nem a hányásában fekszik, hanem a saját vérében.....ezek a meghatározó képek, talán soha nem mennek ki a fejemböl....1 héttel szilveszter után, csak annyit tudunk, hogy a pasas akit megtaláltunk, valószínü rosszul esett, az 5-6 lépcsö magasságból, és a koponyája rapityára törött, ill. vannak belsö sérülései is, még mindig mesterséges kómában tartják, vagy kómában van (ez nem megerösített tény) remélem felépül, és túléli az incidenst....hát neki tuti szarul sikerült az új év köszöntése, remélem ennél mindenkinek csak jobban sikerült....


Az új év kezdetét 1 hét otthon henyéléssel, pihenéssel töltöttük, majd nagy nehezen búcsút vettünk kis házikónktól, és újra visszatértünk 2. hazánkba Bajoro.-ba.....viszont most már nyugodt szívvel hagytuk ott a házat, mert riasztó védi a csúnyabácsiktól, és a biztosítást is megkötöttük rá....csak ez a két óvintézkedést került vagy 200 ezer forintba, de muszály, hisz nem szeretnénk arra hazamenni, hogy a házunk feldúlták és kipakolták....

Sütik és más édességek

Még 2 héttel karácsony elött kipróbáltam 2 csokis süti receptet, mondván ha egyszerüek, és sikeresen meg tudom öket csinálni, lehet megcsinálom öket karácsonyra is.....
végül karácsonykor már nem lett belöle semmi se, idöhiány miatt, de amit még itt kint csináltam nagyon fini lett.....persze szinte az összeset én ettem meg, mivel párom nem az a csokis sütis típus, de én szinte reggeltöl estig tudnám enni, hát így is tettem, reggelire tejjel, vacsira pedig tévénézés közben, amikor a párom mellé kucorodtam a kanapéra.....
a recepteket különbözö blogokról szedtem:

csokis pöffeteg  - szerintem ezt is kicsit túlsütöttem, de olyan nehéz messziröl megállapítani mikor van abban a stádiumban, hogy belül még lágy kívül meg ropogós....no nekem kicsit ropogósabb lett kívül, és nem olyan lágy belül, de az ízélmény attól még tökéletes, legközelebb meg majd az állagán javítunk:D
ez a süti ronda és finom;)
de nekem kicsit macerás a golyókat megcsinálni meg 2 féle cukorban meghempergetni, egy csomó alapanyagot mostam le menet közben a kezemröl, lehet túl laza lett a masszám???

csokis keksz - nekem kicsit kiszáradt, olyan igazi kekszes állaga lett, de amint a szádba vetted és a nyállal összekeveredett....tökély, de ha valaki tényleg nem szereti a szárazat annak tudom ajánlani tej társaságában, úgy igazán könnyen csúszik;)
a receptet se sikerült egy az egyben követnem, szóval lehet ott volt a kezdeti probléma, nekem eleve jobban feljöttek, alig látszik benne a villa-minta, nem maradt olyan lapos keksz-alakú, sokkal inkább púpos puszedli formát öltött


26.-án, hogy otthon voltunk, a nagybátyáméknál megint csipegetthettünk a felesége specialitásából, na ne gondoljatok semmi extrára, csak egy egyszerü albert kekszes-pudingos "süti"-röl van szó, de a sok nehéz kaja után olyan jól esik egy ilyen könnyed édesség....
párom ki is adta a parancsot, hogy ilyet csinálhatnék én is, mert ez nagyon tuti, hát így is tettem.....
sajnálom, hogy nem csináltam róla képet, mert végül nagyon jól sikeredett, 2 rúdat csináltam....

2 csomag albert keksz kell hozzá, 2 adag puding, én egy csokis és egy puncs pudingot föztem ki, így sokkal látványosabb a végeredmény, majd a pudingba kell egy kis vaj, én pl. tehettem volna többet is, féltem is, hogy nem fog meglágyulni a keksz a rétegek közt, de nem mertem vastagabbon kenni a pudingot, legközelebb bátrabb leszek, hisz ahogy kihül a puding úgyis megszilárdul, nem folyik szét.....
a kekszeket összetapasztottam a pudinggal, felváltva a puncs és a csokis pudinggal, majd hütöbe tettem a kész rudakat és legalább 1 napot állni kell hagyni, hogy a keksz átpuhuljon, és srégen kell felszeletelni, hogy a csíkkok kiadják magukat, szerintem mindenki ismeri.... a fenti képen úgy néz ki mint keresztanyámé, az enyém felváltva rózsaszín-barna csíkos volt.

A pókerest alkalmával megint bebizonyosodott, hogy a férfiak igenis tudnak nagyon édesszájúak lenni, és nem csak az én Egyetlenem, elfogyott több mint 1 rúd a fent említett albertkekszes-pudingosból, nem gondoltam volna, hogy ekkora keletje lesz, meg vágtam fel még mamim kókusztekercséböl is, ill. feltálaltam az általam kotyvasztott kávés raffaello szeletet is, ami egy félresikerült Raffaello golyós próbálkozás végeredménye lett (a sztori a következö, Bogika blogján - itt olvastam a receptet, és mivel párom imádja a Raffaellot, gondoltam gyors összeállítom neki a golyócskákat, csakhogy a massza állaga elég trutyi maradt, akár mit csináltam vele - jólvan na, nem nagyon szeretem a recepteket g-ra pontosan követni, söt ami azt illeti nincs is konyhai mérlegem, így nem is tudnám, de a piskótáim így is szoktak sikerülni..... ezért gondoltam egyet, összekevertem gyors egy kávés piskótát, és két vékony piskótalap közé bekentem a kókuszos masszát, ami amúgy magában is isteni volt, de ez a kávé-kókusz ízpárosítás nekem nagyon bejön, anyu például pont fordítva szokta, kókuszos piskótára ken kávés krémet, azt is próbáltam már, az is isteni.....

Két ünnep között még csináltam tiramisut is, hogy legyen valami általam készitett is az asztalon, a többi süti mellett, amikor anyuék jöttek ebédre hozzánk, de annak ellenére, hogy most is igen finomra sikeredett (most egy kis Bailey's-t is tettem bele) elég nehezen kopott el, mivel mindenki 3 napja folyamatában és elég sokat evett, nehéz kajákkal tömtük tele magunkat, szóval mindenki dugig volt már addigra;)

végül az ünnepek elteltével, már az új évben álltam neki újra valamiféle édesség összeállításához
ez alkalommal a túrós-ribizlis tortával próbálkoztam meg....elöször csak kicsiben, de ha lett volna nagy tortaformám, csinálhattam volna rögtön azzal, mert mi imádjuk.....
ne nevessetek ki, ezt a tortát úgy fedeztük fel magunknak, hogy egy elfelejtett szülinap alkalmával hirtelen felindulásból vettünk egy tortát a Tesco-ban, ilyet még soha nem tettünk, de mint utólag kiderült, ennél jobb ötletünk nem is lehetett volna, valami isteni volt, azóta már a cukrászunkat is megkértük, hogy csináljon ilyet az esküvönkre, ott is hatalmas keletje volt....
nem csoda hisz könnyed, üde-friss, kicsit savanykás íze van a ribizlitöl, szóval tökéletes mondjuk egy nyári alkalomra, én mégis most január elején próbálkoztam meg vele....
ahhoz képest, hogy most ismerkedtem meg a zselatinnal ill. gyümölcskocsonyával, mint sütéshez használandó alapanyagokkal nem is lett rossz a végeredmény.....itt még a külsején nincs rajta a szeletelt mandula, azzal sokkal elegánsabban néz ki....

ihletet ebböl a receptböl (túrós gyümi torta I. ) merítettem, ill. megnéztem más túrós-gyümis torták leírását is, de végül magam alkottam meg a végeredményt, mindegyik receptböl felhasználva a nekem tetszö alapanyagokat, én például soha nem használnék fel hozzá 4 dl tej/tejszínt, föleg ha krémes túrót használok fel, másrészt meg szerintem mascarpónét is lehetne keverni a túróhoz, attól egy kicsit teltebb lenne a massza.....
amúgy szerintem tök egyszerü, csak egy egyszerü piskóta alap kell hozzá a többit meg pikk-pakk össze keveri-kavarja az ember.....a tetejére persze lehet bármilyen gyümit tenni, ízlés szerint, esetleg az idénynek megfelelöen.