Posts mit dem Label hétköznapi élet werden angezeigt. Alle Posts anzeigen
Posts mit dem Label hétköznapi élet werden angezeigt. Alle Posts anzeigen

Dienstag, 5. Juni 2012

1 hét dolgos szabadság

Otthon voltunk egy hetet, "kényszerszabadságon" - pároméknak nem szerveztek munkát, mert a pasas aki szokta elhúzott Töröko.-ba nyaralni;)

A hét mindenesetre elég gyorsan eltelt, mivel szorgosan dolgozgattunk......

a fiúk (B., nagybátyja és unokatesója) szobát festettek meg parkettáztak - csak sajnos nem nálunk;)
B. keresztapja/nagybátyja fogott szobafelújításba......kíváncsi leszek nálunk majd mikor lesz kész a másik szoba....igaz ráérünk, hisz a babaprojekt még be se indult:D

azért nálunk is szépült a ház környéke.....
egyik nap a szomszéd felöli beton falat festettük le.....most úgy néz ki mintha most öntötték volna ki, olyan friss beton kinézetet kapott (a képen azért elég jól látszódik a különbség a régi esöverte-mohásodó és a frissen festett betonfal között)














majd nekiálltunk az utcaajtót és kaput is lefesteni......a képen még a kapu nincs kész, de a homlokamat már sikerült lekennem a fekete festékkel....
mostanra viszont már a kapu is megkapta ébenfekete fényes felületét.....
B. befejezte másnap, amíg én hazamentem és mamámnál nagytakarítást tartottam (amiért cserébe fincsi epret meg rebarbarakompótot kaptam :)

Az otthon töltött hét vége felé végül odaért a villanyszerelö is hozzánk, és felszerelte a csengöt  (aminek nagyon örülök, mert az otthon töltött egy hét alatt elöfordult párszor, hogy nem tudott bejönni hozzánk anyós vagy valaki más, mert én notórikusan zárom a bejárati ajtót föleg, ha egyedül vagyok otthon és nem vettem észre, hogy kopogtattak volna;)
a szaki még felszerelt egy hiányzó lámpát és elvitte a szagelszívót is, hogy megszerelje (mivel 2-3 bekapcsolás után megadta magát - igaz használtan vettük a konyhával együtt)

Én kivettem a részem a kertimunkából is.....Gondoltam hamár egyszer otthon vagyok és anyós kihangsúlyozta, hogy a borsó szedés érett, ami persze nem ment el kedves férjem füle mellett, és borsó levest követelt tölem azonnal......nekiálltam borsót szedni, de persze nem csak magunknak, hanem anyóséknak is szedtem, egy kis plusz pontért;)
anyós addig kukoricát kapált és gondoltam ez a munkamegosztás így pont tökéletes is......szóval szedtem két nagy vödör borsót, amiböl már csak a miáltalunk felhasznált mennyiséget fejtettem ki:D
 

A sok munka mellett szerencsére maradt egy kis idö aktív pihenésre és igazi kikapcsolódásra is.....
egy napot Ostffyasszonyfán töltöttünk - gokartoztunk is, meg a motorosokat is megnéztük, hogyan mennek a nagy pályán ill. itt a képen épp a kicsit nagyobb kategóriás negykereküekben gyönyörködöm.....

Szegény férjecském teljesen ki volt akadva, mert kb. fele napot szereléssel töltötte, de azért a végén mégis sikerült pár kört lenyomni......én is nagyon élveztem, igaz én közel sem hajtok olyan gyorsan mint a fiúk meg kb. olyan 10 kör után elkezd zúgni a fejem (már kiskoromban sem bírtam a körhintát;) de azért szupi volt....nagyon jó idöt fogtunk ki, úgyhogy jól le is égtem:D





Aztán egyik este megnéztük a Bosszúállókat 3D-ben....
most elöször láttunk 3D-s filmet, és moziban is már elég rég voltunk utoljára, így elég nagy meglepetés ért minket amikor nem engedték be velünk a "mekis" kaját, amit magunkkal hoztunk=/
gyerekek, hogy én milyen ideges lettem......nem vagyunk azok a popcornozó, szívószállal szürcsölö mozizók, így inkább hoztunk magunkkal egy 1l-es Sió gyümilét meg 3-4 sajtburgert, erre közlik velünk, hogy ezt ott helyben vagy megesszük úgy hirtelen, vagy kint hagyjuk.....erre én mi van????
végül a kaját letettük az irodában és étlen szomjan végigültük a 2 és fél órás filmet, amit vagy jó 20 perces elözetes-áradat elözött meg.....ugyanis ha sorba álltunk volna popcornért, a film elejét tuti lekéssük......
szóval a mozizástól most egy idöre el is ment a kedvünk=P

Majd egy másik este voltunk bowlingozni, egy ismerös párral....ott is nagyon jól szórakoztunk....B.-nek egy pink golyó hozta meg a szerencséjét, úgyhogy szinte végig csak azzal volt hajlandó dobni.....hát elég vicces volt;)
nekem meg pont a nacim lilájával megegyezö golyó volt a pont tökéletes....az elején taroltam is párat, de a 1 óra után már kezdett elfáradni a kezem meg az összpontosítás sem men úgy és egyre gyatrább dobásaim lettek:D


Dienstag, 28. Februar 2012

Februári mindenes

A februári hónap elég eseménydús volt.....
már csak azért is, mert páromnak névnapja és születésnapja is ebben a hónapban van;)

Pont úgy esett, hogy születésnapjakor otthon (Mo.-on) voltunk, és azt terveztük, hogy beülünk egy mozira, méghozzá a Fogadom-ra, amit az év romantikus filmjének harangoztak be, ezzel is bepótolva az elmaradt Valentin-napi romantikázást (sajnos aznap is külön voltunk egymástól:(

Végül a mozizásból nem lett semmi, mert nem tudtuk belesuvasztani az aznapi programba......
sebaj azóta már ezt a szupi kis filmet is megnéztük (habár azt kell, hogy mondjam én valami jobbra számítottam, és ebben egyetértettünk B.-vel, lehet túl nagy reményeket füztünk hozzá;)
Viszont a mozizás helyett beugrottunk egy kis gyors sütizésre a Harrer-ba
itt is nagyok voltak az elvárások, mert eddig mindenkitöl csak a legjobbakat hallottuk a neves soproni cukiról....maradjunk annyiban, hogy ha az ember meg tud feledkezni a 400 forintnál kezdödö tortaszeletek áráról és nem túl nagy méretéröl, és minden falatot kiélvezve az ízhatásra koncentrál, fenomenális élményben lesz része, mert az tagadhatatlan, hogy szuper sütiket sütnek, és a hely nagyon tutin néz ki.....

íme pár kép:
elöször is megjegyezném, hogy ahogy leültünk megenni a fincsi sütiket, elégedetten konstatáltuk, hogy gyönyörü kilátásunk van egész Sopronra.....ami persze sokkal szebb lett volna, ha nem egy ilyen szürke, színtelen idöjárás közepette gyönyörködtünk volna benne, tavasszal vagy nyáron biztos még szebb a kilátás, föleg a napozó teraszról....
3 féle sütit próbáltunk ki.....
B. egy málnás-tejszínes kardinálist
én egy Sacher-torta szeletet kértem
majd egy diótorta szeletet elfeleztünk








nekem a Sacher nem tetszett annyira, nem tudom miért.....nem volt rossz, csak szerintem ettem már finomabbat is....minenesetre az anyag nem hiányzott belöle, elég töményen volt benne csoki

viszont a diótorta nagyon finom volt, mondhatni tökéletes.....másnap megettem  még egy szeletet
(azt amit apósnak hoztunk) szerencse, hogy eredetileg 2 szeletet is hoztunk, így fel sem tünt a hiány;)

Nagyon tetszett maga a cuki......
kívülröl nagyon modern az épület, belülröl is nagyon jól néz ki, és nekem például a cégre jellemzö türkiz-zöld is nagyon bejön, el tudnám képzelni akár a hálószoba falán is ezt a színt:D



Másnap végül a mozizást is bepótoltuk, otthon a kanapén elnyúlva megnéztük a Hadak útján-t.....talán jobb is volt ez így
egy ilyen hosszú filmet amúgy se néztünk volna meg soha moziban.....
igaz nem romantikus film, de nagyon tetszett mindkettönknek.



Teljesen más......

Múlt héten visszamentem a fényképezögépünkért, amit beattam javíttatni (és majdnem szívbajt kaptam, amikor mondták, hogy a garancia lejárt már - csak 1 év volt rá, a 2. évre meg csak akkor lett volna, ha regisztrálom a terméket a gyártónál.....vagy valami hasonló) de végül szerencsénk volt, és meggyógyították a fotó aparatot;)

Gondoltam, ha már egyszer befurikázok a városba, megint körülnézek az üzletekben......nem vettem semmit, pedig nagyon sok szupi kis nyári cuccot láttam......és már lelki szemeim elött láttam ahogy a lenge kis tunikákban flangálok a naposparton;)

a Deichmann-ban például láttam egy tuti kis nyári "telitalpast" textil virággal (20€), ill. egy ugyancsak textil virággal diszített szalmakalapot (7€).....szerintem szuperül illenek egymáshoz


találtam például egy szupi kis felsöt is, olyan denevér ujjasat, amire egy hatalmas pillangó van pingálva, egy akkora, hogy csak akkor látszik az egész, ha széttárod a kezed.....

alig várom, hogy tarthassak egy nagy bevásárlást, egy csomó nyári cuccot akarok már venni, alig várom, hogy kisüssön a nap, és hogy végre a Bulgár tengerparton süttethessem a hasamat.
 
Ház-lakberendezés témakörböl:

megint haladtunk egy keveset.....
felkerültek az esküvös képek az étkezöasztal melletti falra, és míg a képek felkerültek oda (férjecském által), addig én pedig felragasztottam egy magnólia fa ágát falmatrica formájában a nappali hosszú falára a szekrénysor mellé.....
végre egy kis szín/minta/személyes dekor, és már nem csak a csupasz fehér falak....
de persze már most tudom, hogy lehet kicsit másképp fog kinézni a nappali faldekorációja, mivel ha maaaaaaaaajd egyszer sikerül rávenni B.-t hogy tapétával dobjunk fel pár falat, akkor valószínüleg pont vagy a képek, vagy a falmatrica helyére kerül majd a mintás tapéta, és akkor azok (egyike) pedig átkerül egy kicsit keskenyebb falfelületre, méghozzá a két ablak közé....
ahol most jelenleg egy lila állólámpa takarja ki a falfelület egy kis részét;)

a következö otthon töltött hétvégén pedig összeszerelésre került egy kisebb szekrény együttes, így most már nem lapraszerelve, bedobozolva fekszik a rumlis szobában, hanem teljes nagyságában várja a folyosón, hogy belepakoljunk ill. kitegyem rá a sok narancs, arany, barna dísztárgyunkat, amiket szinte egytöl egyig ajándékba kaptunk......gondolok itt vázákra, tálakra, egyéb más csecse-becse kütyüre:D
amúgy most, hogy elnéztem a még üres folyosóról a képet, rájöttem hogy valami úgy hiányzik onnan szemböl, a két szobaajtó közül, ahol olyan furi szögben kapcsolódnak egymáshoz a falak......

olyan üres így, viszont a cserepes növény odaállítása még nem megoldható, mivel egyetlen növény sem bírná, hi se a fényhiányt, se a hideget, se azt, hogy csak kéthetente öntünk rá vizet=P
viszont egy valamiféle lógó tárgyat el tudnék képzelni.....mondjuk egy kagylós szélfogót (tervezek egyet a hálóba is, de miközben türkíz színüt kerestem, rátaláltam egy arany-barna változatra, amit mondjuk ha lelógatnánk az egy égös mennyezeti lámpáról szerintem pont tökéletes lenne (így végre megoldódna a búra hiánya is.....annak a búrának a hiánya, ami már lassan 3 hónapja a lámpa felszerelésekor a villanyszerelö kezében széttört, és még azóta se lett utánrendelve;)

Dienstag, 31. Januar 2012

Kajákkal teli hétvége

Elöször is egy kicsit beavatnálak titeket, kedves Olvasóim (ha egyátlalán van ilyen), a mi kis cigányéletünk, mikéntjébe....
Lassan több mint 2 éve élek kint párommal Németo.-ban (Niederbayernban), míg ö keményen dolgozik, én maradok a háziasszonykodásnál....
Általában 2 hetente hazautazunk Mo.-ra és a hosszú hétvégét otthon töltjük...eddig a szülöknél táboroztunk, hol itt, hol ott...volt olyan idöszak, hogy inkább nálunk laktunk, majd mikor nekiálltunk a házfelújításnak anyósoméknál vertünk tábort, mert az volt közelebb, volt mikor 3 laki életet éltünk mert azt a 2,5nap alatt amíg otthon voltunk Mo. egyszer egyik szülöi házban másik nap másik szülöi házban aludtunk, az utazótáskákból éltünk, mert persze a ruha amit épp fel akartunk venni mindig valahol máshol volt, így 2-3 váltás ruhát mindig vinnünk kellett mindenhova.....
Szerencsére ez a helyzet megváltozott, ugyanis most, hogy elkészült a házikónk már oda megyünk haza, a szülök meg jó esetben egy ebéd keretein belül látnak minket.
Szóval most 2 laki életröl beszélünk, vagyis csak beszélhetnénk, ha az elmúlt hónapban páromék nem Münchenben dolgoztak volna, ugyanis így nekik 3. lakhelyül szolgál(t) a panzió amiben hétközben laktak.
Én itthon maradtam, vagyis kijöttem velük németbe, de a kis bajor erdö szélén lévö lakásunkban gubbasztok és várom, hogy férjecském hétvégén hazatérjen a munkából.
No innen jön a bejegyzésem címe is....
A helyzet ugyanis az, hogy míg ök a hétköznapokon dolgoznak, én pedig egyedül vagyok itthon, én nem sok mindent eszek, egyrész el is felejtkezem róla, meg nincs is nagyon kedvem fözni magamnak....múltkor például már ráfanyalodtam a Knorr Bögrés levesekre....mondván 1 személynek pont tökéletes, gondolhatjátok milyen patetikus látványt nyújthattam, miközben a forró levesemet kanalaztam a bögrémböl miközben az ágyban fekve, plédbe bugyolálva bömböltem a kedvenc sorozataimon (jólvan, na a Grey's klinika egyik másik része nagyon szomorú volt)

No de fordul a kocka mikor kedves páromék a munkából megfáradtan hazatérnek hétvégére, ilyenkor már meleg vacsival várom öket, és egész hétvégén a tüzhely mellett raboskodom, hogy finomabbnál finomabb kajákkal halmozhassam el öket (párom és nagybátyja ill. unokatesója...ugyanis rájuk is én fözök), de a hétvége "csúcspontja" mégis vasárnap, amikor aztán tényleg egész nap a konyában robotolok, hogy legyen mit elpakolnom nekik következö hétre....(hamár egyszer szegények "otthonuktól" távol kiküldetésben dolgoznak, legalább a megszokott, hazai ízek ne hiányozzanak nekik, meg különben is a férfiak, akik fizikai munkát végeznek, igenis normális kaját kell, hogy egyenek, mert üres hassal nem lehet dolgozni, mü meg hideg kaján meg nem kell élni, amikor van lehetöség arra, hogy vigyenek normális kaját is)
így adódott a szitu, hogy vasárnap ebédre csináltam gulyás levest ill. sajtos pogit....



miközben ezek készültek már elö tudtam készíteni a többi husit is, majd délután csináltam mézes-mustáros "Dijoni" husit + tarhonyát,


szalonnás-gombás szaftos apróhusit és hozzá penne tésztát,  

füszeres csirtejszínes-sajtos (felsö)combokat meg füszeres (alsó)combokat,







ezekhez rizst, meg még pár szelet rántott ill. bundás husit is sütöttem ki hozzá füszeres burgonyagerezdek lettek
ezekböl raktam a fiúknak elvitelre;)


de volt még túrós-ribizlis mini torta,




ill. a maradék túróhoz sütöttem ki pár palacsintát is

pénteken amúgy lasagne-val vártam öket, szombaton pedig ragulevest csináltam csibeszárnyból meg rakott krumplit az otthonról hozott fincsi házikolbászból....

amikor vasárnap már nem tudtam hova tenni a sok kaját (mert ugye még szombatról is volt maradék a hütöben), akkor belegondoltam, hogy én nem vagyok normális, ennyi mindent csinálni.....
valaki egy hónap alatt nem föz ennyi(félé)t
bevallom öszintén nem is így képzelném el a vasárnapi napomat, amikor végre együtt lehetnék párommal,
de arra ott volt a szombat, vasárnap legalább ö is ki tudott kicsit kapcsolni (focit, gokartokat meg más szereléssel kapcsolatos ketyeréket és telefonokat nézegetett a neten, aminek az lett a vége, hogy ö is vett egy új telefont-NOKIA N97 mini, nagyon cuki olyan tök furin lehet feltolni, ja és érintö képernyös...ettöl félek a legjobban, mert majd amikor megyünk haza és belevágom ezt a cuki kis telót a többivel együtt a sugár tatyóba - a párom csak így hívja, mert ebben a kis kézitáskában van mindkét német és mindkét magyar telónk és szerinte már tuti sugárzik - attól félek valami baja lesz, habár már megrendeltük hozzá a tokot is, pont ezért....)

 Bocsi, hogy így a bejegyzés végére elkalandoztam a gasztro-témakörtöl....

Dienstag, 17. Januar 2012

2011 vége 2012 eleje, avagy az ünnepek és ami azután következik....

Elég sok mindent tudnék írni 2011 decemberéröl, elég mozgalmas volt, de a lényeg, hogy családunk körében ünnepelhettünk, a házikónk is kész már, majdnem 3 hetet laktunk benne folyamatában, szóval minden szupi és mi meg nagyon happy-k vagyunk.
De azért csak leírom kicsit részletesebben is, hogyan is teltek az ünnepek.....
Karácsony elött már majdnem egy héttel otthon voltunk, nem gondoltuk, hogy olyan hamar haza mehetünk, de páromnak így jött ki a munkahelyén, jobb is volt ez így, így legalább sikerült az egész lakást puccbavágni, és így a vendégeket is méltóképpán várhattuk.

Dec. 25. párom családját vendégeltük meg, gyerekekkel együtt voltunk vagy 12-en, a nappaliban el is pakoltunk kicsit, hogy több hely maradjon a gyerekeknek futkorászni....a nagy étkezöasztal fel is lett avatva, és bebizonyosodott, hogy igenis kell egy 2 m-re kihúzható monstrum, ha ennyi embert le akarsz ültetni, mi így is a bárpultnál ettünk, de nem bántuk, ez az egyik kedvenc helyünk férjecskémmel.

Pár kép az említett étkezö-nappaliról ill. a bárpultról.....

Az asztal kihúzott állapotban, az ünnepi terítövel,
majd összecsukott állapotban az asztali futóval,
és az anyósomtól kapott ezüst gömbbel



 A megterített asztalról sajna nem készült kép, pedig érdemes lett volna lefényképezni, mert szerintem tök jól mutatott az új étkészletem, meg a terítövel harmonizáló pink szalvéta....a legérdekesebb meg az lett volna, ha megörökítjük a kajával roskadásig megrakott asztalt, azt látni kellett volna, anyós marhapörköltjét már fel sem tudtam tálalni az asztalra.
Az ünnepi menü:
Húsleves húsgombóccal
Sajtos pulykarakottas, Móvári szelet, Rántott hús, Sajt golyócskák
Rizi-bizi, Hasáb burgonya, Füszeres krumpli és a Krumplipüré, ami a hütöben maradt, fel sem lett tálalva
Tiramisu és egyéb nem általam készített sütik (arra már nem volt idöm, hogy süssek is;)




 A konyha ezen felét veszi a férjem birtokba....itt található a hütö, mikró és a lényeg az alsó csömis fiók, ami kifogyhatatlan az édességekböl=P
a bárpult pedig tökéletes, pont a tévével szemben ülünk és tökéletesen elférünk, azt beszéltük, hogy még egy gyerek etetöszék is böven elfér majd köztünk:D
A konyha másik része a tüzhellyel, sütövel, mosogatóval az én birodalmam.

Az üveges szekrény amúgy a színesebbnél színesebb Tupperware-s edényeimmel van tele, karácsonyra megint kaptam egy csomót anyuéktól, ki tudja mikor fogom tudni az összeset kipróbálni, használatba venni....úgy döntöttem öket nem költöztetem, ök otthon maradnak, és majd csak akkor lesznek használva, ha otthon leszünk.

26-án haza mentünk az én családomhoz, akkor adtuk oda anyuéknak a közösen vett belépöjegyeket a 100 tagú cigányzenekar koncentjére (apum nagy magyar népzene - cigányzene fan)
a jegyek megszerzése sem volt bökkenö mentes, de az utolsó pillanatban sikerült kifizetni végül, de a koncert napján is elég nagy felfordulás volt a szülöi ház táján, délben nyakunkra döglött egy kandisznó, amit rekord gyorsasággal szétkapott a 3 fiú (apu, bátyám és férjem) majd 3 órára pedig már Györben voltunk, mi vittük végül be anyuékat - ha maguk mentek volna, és parkoló helyet kellett volna keresniük a belvárosban tuti lekésik a koncert elejét, de sebaj mi meg addig beültünk a Mission Impossibelre.....minden jó, ha jó a vége, nem igaz....márpedig anyuék nagyon jól érezték magukat, annyira tetszett, anyu annyira élvezte, hogy kicsípheti magát, és ilyen puccos helyre mehetnek, fiatal korába imádott színházba járni, meg ilyesmi, szóval örültem neki, hogy jól sült el a meglepi karácsonyi ajándék

A két ünnep között végül az én családomat is vendégül láttuk, jöttek nagymamámék, anyuék meg nagybátyámék még 3-an, szóval megint 9-en voltunk, tesóm lett volna a 10., de neki dolgozni kellett sajna....
eredetileg már a szülinapomra meg akartam hívni a fent említett bagázst, de nem jött össze, mert 2 héttel korábban még a konyhám se volt kész, a vadiúj sütö 2 nappal karácsony elött let beépítve, szóval a nagy sütés-fözés elött még ki kellett égetnem a sütöt is, hogy az az oltári müanyag szag kimenjen belöle=/
a menüben volt némi hasonlóság, mivel a Móvári szeletet (natúrszelet, sonka, gomba, sajt) a nagy sikerre való tekintettel újra el kellett készítenem, az uram kívánsága volt, de jó ötlet is egyben mert mindenkinek tetszett.....viszont a húsleves helyett fincsi gyümilevest csináltam meggyböl és almából pudingosan.....
az ezüst-lila színekben pompázó karácsonyfánk,
itt már épp leszedés elött,
kicsit megsárgulva;)
a húslevestöl már herótom volt, a maradékot még 2 napig ettük, valahogy nem volt kedvem szünet nélkül újra 3 napig husilevest ennem, szóval önzö módon egy ilyen könnyed levest választottam, de nem volt gáz, mert a vendégeinknek is tetszett az üde változatosság, a Móvári szeleten kívül csináltam még lasagne-t is, azt is sokan megkóstolták, föleg nagymamáméknak tetszett, ök talán még soha nem ettek ilyet.....anyu is hozott töltött káposztát meg lecsós csibecombot, csakhogy nekem ne kelljen annyi mindent föznöm....pedig mondtam, hogy nem kellett volna, a leves ígyis-úgyis már elözö este megcsináltam, hogy kihülhessen, szóval még simán bele fért volna 1 v. 2 húsi elkészítése.....végül az ö ételeibe bele se nagyon piszkáltak, szóval vettem ki belöle magunknak, így másnap nem kellett aggódnom a fözésen, meg a maradékok talán még 1 napig is kitartottak, felmentve ezzel a konyhai robot alól.




Ezzel a nagy vendégeskedéseknek vége is szakadt, már csak párom haverjai jöttek át még szilveszter elött, egyik este egy póker partira, aminek nagy sikere volt...
a fiúk jól érezték magukat, sütöttem nekik kolbit, meg volt "tatárbifsztek" pitítóssal is, ezután pedig az elmaradhatatlan rágcsálni valók, ill. a könnyed sütikék - ezekröl majd a sütis élménybeszámolómban
a kajának és sütinek köszönhetöen a fiúk nem rúgtak be olyan hamar, sokáig bírták, így elég sok pia el is fogyott: 2 üver Souther Comfort, majdnem 2 üveg Jägermeister, meg talán még egy Unicum Next is megbontásra került.....bezzeg az egy tálca sör, amit haza nyühültem érintetlen maradt=/

Ezúton köszönöm kedves páromnak, hogy volt olyan kedves és kimaradt a nagy bevásárlásokból, egyrészt tényleg örültem neki, legalább nyugisan végig tudtam járni a nagy super/hipermarketeket, anélkül, hogy a nyavajgását kellett volna hallgatnom, másrészt viszont örültem volna neki, ha ott lett volna és legalább a pakolásban segített volna.....

akkor talán az a -2 köröm is megmaradt volna, és nem égtelenkedtem volna, beszakadt, letört körmökkel az ünnepek alatt, ugye miért is ne 2 ünnep között pont be volt csukva a körmös boltom, de sebaj azóta a 2 kezemen van összesen 5 ép körmöm, azok is megkurtítva, hogy ne legyen olyan feltünö a különbség, és most már így is marad, most úgyse látja már senki, meg mivel olyan szerencsétlenül szakadt le kettö is, azért azokra nem is tudok tenni semmi, mert nagyon elvékonyodott rajtuk a köröm, meg kell várjam, hogy újra egészséges köröm nöljön rajtuk.

A szilveszterünk elég furira sikeredett, kezdettben szuper volt, egy baráti házibuliba voltunk hivatalosak, onnan korán leléptünk, hogy a haveritársaság másik felével köszönthessük a 2012-es évet, végül fél 2 körül egy bárba indultunk, ahol "hering-party" volt, én mondtam páromnak, hogy én inkább hazamennék, egy ilyen tömegben képtelenség jólérezni magad, ö még maradt volna, de azt mondta kikísér, mert olyan balhé forma van alakulóban a kijárat környékén, végül mire az ajtóhoz értünk kiderült, hogy a balhé már megtörtént, a lépcsök aljánál egy vértócsában úszó pasas feküdt, elöször bepánikoltunk mindketten, nem lett volna szívem átlépni szegény ürgén, és mivel szinte teljesen józanok voltunk mindketten, és meg tudtuk ítélni a helyzet komolyságát, rögtön szóltunk a bár tulajának, hogy hívjon mentöt, mert az az ember itt hal meg a bejáratban....mi tenni nem tudtunk ezen kívül semmit, ennyivel tudtunk csak segíteni, de elég rendesen besokkoltunk, így már páromnak sem volt kedve tovább bulizni, a hangulata eléggé lelombozódott, meg különben is elég morbid lett volna, ha mi is visszamentünk volna, mintha mi sem történt volna és bulizunk tovább, mint egyes hótrészeg egyedek, komolyan mondom, nem tudom mi játszódhat le az olyan ember fejében, aki el tud nézni egy ilyen szerencsétlenül jár embertársa mellett, gondolom a tömeg nagy része úgy be lehetett baszva (már bocsánat a kifejezésért), hogy nem is fogta fel, hogy a szerencsétlenül jár pára nem a hányásában fekszik, hanem a saját vérében.....ezek a meghatározó képek, talán soha nem mennek ki a fejemböl....1 héttel szilveszter után, csak annyit tudunk, hogy a pasas akit megtaláltunk, valószínü rosszul esett, az 5-6 lépcsö magasságból, és a koponyája rapityára törött, ill. vannak belsö sérülései is, még mindig mesterséges kómában tartják, vagy kómában van (ez nem megerösített tény) remélem felépül, és túléli az incidenst....hát neki tuti szarul sikerült az új év köszöntése, remélem ennél mindenkinek csak jobban sikerült....


Az új év kezdetét 1 hét otthon henyéléssel, pihenéssel töltöttük, majd nagy nehezen búcsút vettünk kis házikónktól, és újra visszatértünk 2. hazánkba Bajoro.-ba.....viszont most már nyugodt szívvel hagytuk ott a házat, mert riasztó védi a csúnyabácsiktól, és a biztosítást is megkötöttük rá....csak ez a két óvintézkedést került vagy 200 ezer forintba, de muszály, hisz nem szeretnénk arra hazamenni, hogy a házunk feldúlták és kipakolták....

Dienstag, 13. Dezember 2011

Majdnem kész....avagy a legjobb szülinapi ajándék...

Sokat írhatnék még a felújítás különbözö stádiumairól, de most úgy vagyok vele, hogy talán már nem is olyan érdekes.....
annyit talán így utólag megemlíthetek, hogy talán a fürdö lett legelöbb készen, hiszen WC-re akkor is el kell mennie az embernek, ha még nem lakik a házban, csak szerelni jár oda, ugye;)
mindenesetre nagyon büszke vagyok az én férjecskémre, nagyon szép lett a fürdönk...itt is sokat segített a nagybátyja, hisz ö is szakmabéli....a fiúk végül maguk végezték el a WC bekötését, felszerelését, a csapokat is ök szerelték be, már csak a bojlert kellett a villanyszerelönek bekötnie, és semmi akadálya nem volt a fürdö kipróbálásának, mégis elég poénosra sikeredett a szombat esti fürdözés, valami technikai hiba miatt 2 perc alatt langyos vízben kellett gyors megtisztálkodnunk, szóval nem lett semmi az esöztetös zuhany alatti romantikából =/ ;) =P 
no de ezzel már kicsit elöre is haladtam a történtekkel.....
lényeg, ami lényeg: a hétvégén nagyon sokat haladtunk, párom a maradék burkolómunkákkal is végzett, még a nagybátyja is besegített, ami miatt majdnem lekéste a randiját=P
(lerakták a bejáratnál az elöteret - amihez még vennem kellett 1-2 csomaggal mert másodszorra is elszámolta a szükséges mennyiséget, igaz most könnyebben orvosoltuk a problémát;)
férjecském felrakta a konyhába a két szekrénysor közé a csempét is (ami végül nem hófehér lett, hanem a fürdöböl megmaradt csempével lett kirakva - magam sem tudom, hogyan maradhatott meg annyi csempe, most mégis azt mondom, hogy szerencsére, mert lehet kevés lett volna az amit eredetileg oda szántunk....)
gyerekek, röhely, hogy ennyit szenvedtünk ezekkel a m²-ekkel.....no nem azért, csak ha nem ez lenne ugye párom szakmája, akkor nem lenne ilyen nevetséges, hogy többször is sikerült elszámolnia magát.....
sebaj, minden jó, ha jó a vége, márpedig nálunk így lett....


a hétvégén megint sok segítségünk akadt, apu és tesóm is eljöttek segíteni, így sikerült a konyhát végleg összeállítani, nagy elörelépés, hogy a fali szekrények is helyükre kerültek, meg a páraelszívó is....aminek elöször ki kellett fúrni a mennyezetböl a kimeneti nyílását is, ami egy kisebb hadmüvelettel ért fel, 4 férfi tanakodott és küzdött, mire a takaró lemez is a helyére kerülhetett:D




tesóm feltette a fényfüzért a ház oldalsó falára, így végre a karácsonyi hangulatból is kaptunk egy kis kóstolót....


bal felsö sarokban a még üres, majd a kupis szoba,
a jobb o.-in pedig a kész
szombaton délelött amíg párom tette a dolgát én egyedül maradtam, mert akkor épp senki nem tudott segíteni, így neki álltam a fürdö kitakarításának, meg a hálóban rendezkedtem: a zacskókból, és dobozokból elöhalásztam a ruhákat, amiket a gardrób költöztetésekor összeömlesztettünk, szépen újra összehajtogattam öket, néhányat kiszortíroztam még, majd szépen beraktam öket a szekrénybe

párom meg is dícsérte a szép szekrény rendet, és azzal viccelödöt, hogy kíváncsi lesz 2-3 hónap múlva is ilyen szép katonás rend lesz-e benne....erre én jó feleség módjára megígértem, hogy igen, amit meg is próbálok majd tartani;)
azután felhuzatoltam az új ágynemüt, megágyaztam....olyan jó érzés volt.....a tudat, hogy aznap este már benne alszunk majd.....

ezzel a hálónk teljesen kész lett, így szülinapomra virradóra már az ágyacskánkban keltem, a férjecském mellett.....ennél szebb szülinapi ajándékot nem is kaphattam volna...

vasárnap a reggelit már az étkezöasztalunknál ettük, terítö vagy más ilyesmi még nem került rá, úgyhogy az asztal összeszerelési útmutatója szolgált alátétként;)
a lila asztalterítöt már megvettem, karácsonykor már az lesz fent, azon kívül még a székek hiányoznak mellöle - még össze kell szerelni öket





a reggeli után kettecskén álltunk neki a pakolászásnak, az eredménye pedig az lett, hogy a nappaliban is helyére kerültek a bútorok.....
az ablakokról még hiányoznak a függönyök, meg ilyesmi, ami sokban hozzájárulna egy szebb összképhez, de majd annak is eljön az ideje.....

az ülögarnitúra viszont teljes pompájában látható már....gyerekek, mit szenvedtünk mire minden akasztót sínt, meg mittudjaménmégmitnem átszereltünk az ellentétes oldalra, hogy ne jobbos, hanem balos legyen a sarokülö....az elején még abban sem voltunk biztosak, hogy át lehet tenni a másik oldalra, de végül mégis sikerült




a TV-s szekrénysorról ill. a vitrinröl még hiányoznak az üveg ajtók és a LED-el megvilágított polcok, szóval még sehogy se mutatnak,
de majd egyszer.....ha kész lesznek szerintem tutin fognak kinézni



majd valahogy így fognak kinézni....

 ha összeszámolnám, hogy mennyi idöt csesztünk már el csak a bútorok szerelésével....a konyhára tuti számolhatunk 2 teljes egész napot, a többi bútort meg már 3 hétvégén csináltuk, és még mindig nem vagyunk készen=/



az elöszobafal a kabátos szekrénnyel, a fali akasztós panellal meg a cipös komóddal és a tükörrel még ezután következik.....csak jelenleg a helyén még szerszámok és más egyéb nyalánkság tornyosul....meg ugye amúgy sem lett volna rá idö

Majd most az ünnepek között/alatt folytatjuk a munkálatokat és talán elöbb-utóbb a végére érünk majd;)