Hihetetlen

A cím nagyon jól tükrözi, hogy milyen érzések kavarognak bennem az utóbbi idöben....

A sztori pedig így kezdödött:
A párom már jó ideje nyaggatott, hogy mikor állunk már neki a babaprojektnek, ö már lassan kiöregszik;)
hát beadtam a derekam és a máj. végi Londoni utazásunk jó apropónak tünt....(nekem ugyanis volt egy ilyen tikkem, hogy milyen poén lenne már ha elmondhatnánk, hogy Londonban, vagy egy Barcelonai nyaralás alatt "készült" a kis trónörökös)
Szóval a 2,5 napos Londoni kiruccanás (amiröl majd még szeretnék írni beszámolót) nem volt sikeres ebböl a szempontból.....a nagyon várt és általam nagyon szuperül eltervezett Barcelonai nyaralás meg elmaradt, így a mi kis trónörökösünk nem valami extra szép helyen "készült", de legalább a fogantatás idöpontjáról elmondhatjuk, hogy különleges, hiszen a 2. házassági évfordulónkra (+/-1 v. 2 nap) tehetö az a bizonyos nap:D
Persze abból egy jó idejig nem is sejtettem semmit, hogy az én pocakomban fejlödik egy iciri-piciri kis Babóca. Csak olyan 1 hónapra rá, vagyis szeptember közepén kezdtem el gyanakodni, ugyanis nagyon fáradékony lettem, kezdtem undorodni kajáktól, meg szagoktól, de olyan igazán hányingerem nem is volt, ezért nem gondoltam rögtön, hogy terhes lennék. Mivel mindig is azt képzeltem, hogy olyan "végig hányom a 9 hónapot szindrómába" fogok majd szenvedni, mint édesanyám:)

a jobb oldali már kicsit fakó, az volt az 1. teszt

Azért szeptember végén vettem a bátorságot és megcsináltam az elsö tesztet, ami rögtön pozitív lett,
rögtön fel is hívtam a nögyógyászt és okt. 9-re kaptam idöpontot. A köztes idöben még csináltam még egy tesztet is, kb. 1 hétre rá az elsö tesztnek.....és amikor az is egyértelmüen pozitív lett, gondoltam eljött az ideje, hogy a leendö apuka is megtudja az örvendetes hírt;)
Szerintem elöször ö sem akarta elhinni, hiszen ö mindig attól félt, hogy majd évekig tart mire teherbe esek.....hát erröl a teóriáról ennyit.....

Eljött az elsö vizsgálat ideje is.....
Okt. 9-én kézhez kaptam az elsö képes bizonyítékot....
a Babóca elsö UH-képét
A doki szerint minden rendben, a korához képest fejlödik, akkor épp 32mm-es nagysággal büszkélkedhetett, a mi kis ember-kezdeményünk....mindenesetre hihetetlen, hogy már simán felismerhetö volt a jobb-bal kéz és láb, egész normális fejforma, meg minden, szóval már nem csak egy babszemre, vagy egy ebihalra hasonlítható kis izé látszik a képen, hanem egy szépen kivehetö növekvö emberke:D

Hivatalosan 10hét + 3napos terhes voltam a vizsgálat napján.....mondták is, hogy elég késön mentem el nögyógyászhoz.....a következö vizsgálat ami az elsö trimeszter végén esedékes, lassan el is végezhetö:)
Hát sajnálom, hogy nem mentem korábban, de mivel nekem nem 28 napos a ciklusom, mint minden normális nönek, hanem nálam normális a 30-40 nap is...ezért amikor aug.-ban nem jött meg, nem gondoltam rögtön, hogy teherbe estem.

Nemrég mondta egy csaj, akitöl kismama rucikat vettem (nem lehet elég korán felkészülni mindenre), hogy a terhesség alatt aztán kinyithatja az ember a pénztárcáját.....addig nem is hittem neki, amíg a nödokinál az aszisztensek nem dugtak az orrom alá egy lapot, amin be kell X-elnem mely szolgáltatásokat szeretném igénybe venni, amit a biztosító nem áll.....a következöket lehet választani: 120€ ha minden vizsgálat alkalmával szeretnék UH is +60€ egy 3D/4D UH, ez általány....ha nem akarom ezt a csomagot, akkor ugye jár a 3 UH alapból (a biztosító állja) és bármikor csináltathatok UH-t 35€/db vagy 70€ a 3/4D-s
Ezen tényleg nagyon el kell gondolkodnom, mert szerintem feleslegesen kidobott pénz.....3 alkalommal, amit a biztosító fizet, szerintem az elég, meg esetleg 1 vagy 2 alkalommal tudunk Mo-n is csináltatni 3D ultrahangot, ha szükségét érezzük.....utána néztünk már, 10000 Ft-ért csinálnak 3D babamozit Györben (amikor elöször olvastam, azt hittem lehidalok, de tulajdonképpen igazuk van, hiszen ezt az UH vizsgálat körüli mizériát már kicsit talán el is túlozzák az emberek manapság.....hiszen 3 alkalommal, ha alaposan megnézik a magzat fejlödését, akkor a rendellenességek kiszürhetök)
Nem is kérdöjelezem meg pl. az elsö trimeszter végén tartandó alapos kivizsgálást (megjegyezném, hogy megint csak saját zsebböl fizetendö 110+35€) ami a Down-kór kizárására és más rendellenességek korai felismerésére szolgál......habár felmerült bennem a kérdés, hogy szükséges-e, hiszen

mintha azt olvastam volna vhol, hogy csak a veszélyeztetett pl. 35 feletti nöknek ajánlják elvégeztetni.....ill. az is zavar, hogy még fel sem hívták a figyelmemet, hogy külön kell érte fizetni, de már elö is jegyeztek vérvételi ill. a vizsgálati idöpontokat nekem....gondolom persze vissza lehetne mondani, de abból indultam ki, hogyha ez ilyen egyértelmü, hogy mindenki megcsináltatja, akkor mégiscsak mindenkinek ajánlott.

Olyan jó lenne, ha most vki tudna tanácsot adni, pl. el tudná mesélni, hogy Mo. hogyan folyt a terhes gondozás, hány UH-t csináltak, milyen vizsgálatokra volt szükség, stb.

Babaprojektes tervek

Elöször is pár szóban a mi családalapítási terveinkröl.....
én 23 éves vagyok, párom 29.....én még böven ráérnék a gyermekvállalással, még saját rokonaim szerint is (szerintük inkább egy kicsit a karrierre kellene koncentrálnom), holott tudják, hogy érettebb vagyok mint a legtöbb velem egyidös csaj, soha nem is voltam az a bulizós fajta, nem iszom, soha nem dohányoztam, és semmi gondom nem volt azzal, hogy fiatalon menjek férjhez, és háziasszonynak álljak ill. azzal sem, hogy fiatalon szüljek...
szerintem nincs értelme belevágnom a karrier építésbe - jelenleg még munkám sincs, szóval ahhoz hogy építhessem azt a fránya karriert elöször egy állandó munkát kellett volna találnom, így viszont akár évekkel is kitolódna a babaprojekt, ha én önzö módon a munkát hajtanám.....ennek pedig párom nagyon nem örülne.....ö azon a véleményen van, hogy ö megkeresi a kenyérrre valót, szerencsére annyit, hogy én eddig nem is voltam rászorulva, hogy munkába álljak, így maradtam itthon mint háziasszony, ill. a házimunka mellett takarítgatok egy kis zsebpénzért és intézem a férjem papírmunkáját. Párom ebben a családmodellben nöt fel, neki ez a természetes, nekem pedig nincs ellenvetésem......
szóval közös megegyezés alapján úgy döntöttünk, nincs értelme sokáig halogatni a családalapítást (egyetértünk abban, hogy nem egészen normális, ha valakinek legyen az nö vagy férfi 40 fölött lesz gyereke) söt párom már attól is kiakadt, hogy nagy valószínüséggel neki már nem fog megszületni az 1. gyermeke mielött betöltené a 30. életévét - talán az egyetlen amiben nem értünk egyet.....hogy én csak egy gyereket szeretnék, mert én szeretném, ha képes lennék annak az 1-nek megadni minden tölem telhetöt.....párom viszont úgy van vele, hogy egy gyerek az nem gyerek és kell játszótárs a gyerekünknek....én erre viccesen csak annyit mondtam majd lesz elég játszótársa az utcában lakó gyerekek közül;)
no de ez majd még eldöl, majd még meglátjuk, hogy 1 lesz vagy több.....ez még majd sokmindentöl függ
viszont a családalapítást igenis komolyan gondoljuk és vesszük, így komoly terveink vannak már az 1. lépésekkel kapcsolatban......


elöször is, ahhoz hogy "elkészülhessen" az utód, le kell ugyebár tenni a fogamzásgátlásról.....
ehhez viszont tudni kell, hogy a mi esetünkben ez azt jelenti, hogy nekem le kell vetetnem a spirálom (tudom, itt sokakban felmerül a kérdés, hogy miért is van nekem spirálom, ha egyszer még nem szültem - így hát röviden elmesélem, hogyan is történt ez)
kapcsolatunk elejen fogamzásgátlót szedtem, söt az elözö kapcsolataim során is, ami azt jelenti, hogy elöször kb. 1 évig, majd 1,5 évig és a mostani párkapcsolatom elején is olyan 1,5 évig szedtem a tabit, csakhogy 2008 tavaszán beütött a krach......a felkaromba kaptam egy kisebb trombózist, nem olyan komoly mélyvénásat, asszem ez csak felületi volt, és szerencsére hamar fel is szívódott, de mint az késöbb a vizsgálatok kimutatták öröklött hajlamom van a trombofíliára (Leiden pozitív-ahogy a nödoki emlegeti) így a fogamzásgátlóról rögtön leállítottak, és nem maradt más lehetöség
(persze a gumin kívül, amit meg párom ellenszenve miatt mellözünk) mint a spirál felhelyezése

 most viszont eljött az ideje, hogy a spirált levetessem és rááljunk a babaprojektre........
csakhogy a babaprojekt egy kicsit csúszik, mert én kijelentettem, hogy a Bulgáriai nyaralásunkat én még élvezni szeretném, egy utolsó nyaralás a párom hatalmas baráti társaságával, egy olyan jó partizós fajta
(no persze engem nem a bulizós része aggaszt, nem amiatt tolom én a babaprojektet, hanem amiatt, mert nem szeretném a közel 20 órás buszutat illetve az egy hét nyaralást végigszenvedni, márpedig ha édesanyámhoz hasonlóan nem csak a terhesség elején fognak rosszullétek gyötörni, akkor nem lesz éppen egy kellemes dolog ez az áldott állapot;)
így arra a döntésre jutottunk, hogy ha le is vetetem elöbb a spirált augusztus elött nem állunk neki próbálkozni.....

idöközben beadattam magamnak a méhnyakrák elleni védöoltást elsö adagját is, 2 hónap múlva ha megyek beadatni a 2.-at, akkor valószínü megint a nödokival adatom be, és akkor egyúttal le is vetetem vele a spirált, majd 4 hónap múlva amikor október közepén beadják az utolsó oltást elvileg el is hagyhatjuk a gumit, és indulhat a babaprojekt élesben.....a spirál levétele után amúgyis tanácsos pár hónapot várni (habár a doki szerint rögtön teherbe lehet már esni)
azalatt az idöalatt a menstruációnak is vissza kell ugye állnia a normál kerékvágásba, nekem is meg kell figyelnem, mert ugye nekem elég rendszertelen......meg akkor a vitaminokat is nekiállok szedni
most amikor kérdeztem az orvost, hogy mi lenne, ha az oltások ideje alatt teherbe esnék, azt mondta nem okozna problémát, akkor is ugyanúgy beadná a 3.-at, de én vagyis mi azért csak megvárjuk a 3. oltás beadását is, mert eddig több helyen is olvastam, hogy olyankor nem adják be a kismamának a vakcinát, csak a szülés után, az meg nem biztos, hogy olyan jó lenne, ha felborítanánk az oltás rendszerét, hátha akkor nem fejti ki normálisan a hatását......
a doki viszont ez alkalommal se felejtette el felhívni rá a figyelmem, hogy a terhesség alatt "lönöm" kell majd magamat, és hogy kérte, hogy azonnal menjek el orvoshoz ha kiderül, hogy terhesbe estem és irassam fel az inekciókat (az hiszem heparint tartalmaznak), tudjátok ezek olyan injekciók, amit a mütét után meg a fekvö betegek szoktak kapni, hogy ne képzödjenek rögök a vérükben.....
és hogy a terhesség elejétöl a végéig adnom kell majd magamnak, nehogy a 9 hónap alatt kapjak már trombózist, vagy tüdöembóliát vagy valami hasonlót.....
elöször nagyon kapálóztam ellene, hiszen ki az az épeszü ember aki tüpárnát akarna magából csinálni önként és dalolva, de végül utána olvastam a dolognak és elég komoly dolgokat tudtam meg.....
mivel ugye megvan a hajlamom a trombózisra, ezért sokkal nagyobb lesz nálam a vetélés esélye (amire én persze gondolni sem merek) meg nem szeretném kockáztatni, hogy a gyerekemnek legyen valami baja, szóval muszáj lesz szúrkálnom magam a terhesség ideje alatt, ugyanis a szájon át adható szerek pedig rossz hatással lennének a magzat fejlödésére=/
szóval ez van, most már meg van a terv, hogy mit kell csinálni a teherbe esés elött és közvetlen a várandósság kezdetén, a többi meg majd jön magától......
vagyis azt még nem is említettem, hogy elöször itt kint találnom kell egy normális szülész-nögyógyázst, mert ugye azt tervezem, hogy itt kint fogok szülni, mert ugye többet vagyunk itt kint mint otthon, és egyszerübb lesz eljárni egy kinti orvoshoz terhesgondozásra, ill. szerintem itt kint adott egy sokkal kultúráltam környezet.....már csak remélni tudom, hogy az orvosok is vannak olyan jók, mint otthon.....már csak azon fáj a fejem, hogyan fogom megoldani a gyermekágyi idöszakot....már sokat filóztam rajta, hogy anyunak majd ki kell jönnie, és velünk maradnia, a kezdeti idöszakban, amíg bele nem rázódok a baba körüli teendökbe.....de öszintén kiver a frász már a gondolatától is, hogy én valaki más segítségére leszek rászorulva......vagyis, inkább arra, hogy hogyan oldjuk majd meg, itt kint a dolgokat......már arra is gondoltam, hogy a szülés után hazautazunk és pár hétig otthon maradunk, ahol anyuék is meg anyósék is bármikor át tudnak jönni segíteni (és rögtön utána haza is tudnának menni;)
no de ez még nagyon odébb van, nem filózok rajta már elöre ilyen sokat, mert akkor majd úgyis adja magát a helyzet, és majd minden jön magától......
azt is sokan mondták már, hogy nem ám azt képzeljük, hogy az a gyereket majd huzkodhatjuk magunkkal, a baba születése után majd nem tudunk ám olyan gyakran hazautazni, de szerintem nem lehetetlen......én úgy képzelem, hogy a mi kicsi babánk, nagyon alkalmazkodó lesz, imádni fog az autóban, nagyokat alszik majd hazafelé az úton, és semmiben nem korlátoz majd minket......persze biztosan nekünk is tekintettel kell majd lenni az ö igényeire, de nem hinném hogy feltétlenül muszáj lenne a baba érkezése miatt a feje tetejére állítani az életünket.....
Ha esetleg vannak valakinek ezzel kapcsolatos tapasztalatai szívesen veszem a jótanácsokat!